Fonott kalács

A nyári szünetben, ahogyan sok más fiatal, én is meglátogattam a nagyszüleimet. A kiruccanás alatt, jó nagymamákhoz hűen, az enyém is elhalmozott minden jóval, de legfőképp arról gondoskodott, hogy sose maradjak éhen. Különlegesebbnél különlegesebb finomságokat készített, de amit a legjobban szeret csinálni, az nem más, mint a sütés.

Tudni kell a nagymamámról, hogy nála a sütés egy igazán érdekes folyamat, mivel sosem receptek alapján dolgozik. Semmilyen pontos mértékegységet vagy pontosan meghatározott alapanyagot nem használ. Amit talál otthon, a kis titkos szekrényeiben, és amit jónak lát, hogy illene abba a finomságba, amit éppen készít, mind beleteszi.

Van ám egy sütemény, amit minden egyes alkalomkor egy, már megöregedett, rongyosra szorított kis papírocskán található recept alapján készít el. Ezt a receptet nagymamám még az ő nagymamájától kapta. Eljött az én időm is, hogy veletek megosszam nagymamám fonott kalács receptjét:

1 dl langyos tejbe kevés sót, kevés cukrot teszünk, és megfuttatunk benne 2 dkg élesztőt. Jól kidolgozzuk 30 dkg langyos, szitált liszttel és 3 tojássárgájával. Hozzáadjuk egy citrom reszelt héját és 5 dkg mazsolát. Tiszta konyharuhával letakarva langyos helyen megkelesztjük, majd egy lisztezett deszkán három egyenlő részre vágjuk. Vékony rúddá sodorjuk, és összefonjuk. Kiolajozott tepsibe fektetjük, és nyers, egész tojással megkenjük. Ezt követően még 20 percig pihentetjük. Végül megszórjuk kristálycukorral és lehéjazott, szálkásra vágott mandulával. Forró sütőbe toljuk, és közben – a tüzet mérsékelve – szép pirosra sütjük.

Magyari Zsófia,
Ady Endre Elméleti Líceum,
9. E osztály