Márkus Zotya versei
Intelligencia
Amit nem érthet meg, az
Csak a bolond ember gondja.
Okosabb is lehetne,
De nem lesz az, ha csak mondja.
Eszes ember mókázhat a
Világ bolondjával,
Mire ő azt megérti, az
Okos messze szárnyal.
Eljön majd az az idő,
Mikor már a bolondok
Azt mondják:
Mindez sértő, fejezd be!
Vagy ha nem, csúnyát mondok!
Vissza kell majd fogja szavát,
Ha jót akar magának,
Nehogy áldozatul essen
Sok ember baromságának.
Gyengepontok
Amint a szomorúfűz
Valahogyan lekonyul,
Az egész világ lelke,
Állapota beborul.
Mindenkinek nagy bánat
Rejlik az arcán,
De hét szomorúságot
Hordoz katica a hátán.
Az a hét szomorúság
Jelenti a búkat,
Melyeket az egész világ
Elkerül és bújtat.
Egy ember sem szereti,
Ha ismerjük búját,
Mert akkor nem figyeljük,
Hogyan járja útját.
Márkus Zotya,
Ady Endre Elméleti Líceum,
10. D osztály