Márkus Zotya szerelmes versei

Fogd a kezem

Úgy fogd a kezem,
Mint soha még!
Úgy vezess utamon,
Mintha vak volnék!

Segítsd lépteimet,
Nélküled csak forgok.
Hagyd, hogy fogjam kezed,
Csak így leszek boldog.

Ha pedig csak forgok,
Forogjak hát veled!
Együtt sokkal jobb, mint
Egyedül, nélküled.

Lelkemnek tüze

Minden nap teszek fát
Lelkemnek tüzére,
Lobogjon tovább hát,
Lelkem örömére!
Mégiscsak neked lángol,
Ki nekem vagy mindenem,
Ne menj tőlem távol,
Hagyd, hogy felmelegítsen!

Márkus Zotya,
Ady Endre Elméleti Líceum,
10. D osztály