Hazaszeretet (?) – Most vagy soha! (2024)

A Most vagy soha! a magyar történelem egyik legtöbbet taglalt és legdicsőbb eseményéről, az 1848. március 15-ei forradalomról szól. Főszerepben Petőfi Sándor, vagyis Berettyán Nándor, illetve Szendrey Júlia, avagy Mosolygó Sára, és a többi hazafi.

             A Lóth Balázs rendezésében, Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készült film ennek az egy napnak a történetét meséli el számos fiktív elemmel kiegészítve.

            A fő ellenség a filmben is, akárcsak a történelem során, a Habsburg kormány. Az antagonistáknak ezúttal arcot is adtak, valószínűleg azért, hogy el tudjuk képzelni, kit is gyűlölünk, így megszületett Farkasch figurája, aki egy valóságos besúgó, hisz észvesztve üldözi a márciusi ifjakat, hogy először megszerezze a 12 pont kéziratát, majd megakadályozza a kinyomtatását, és elejét vegye a múzeumi nagygyűlésnek, illetve annak, hogy a forradalmi tömeg átjusson Budára. Úgy vélem, ezzel még nem lőttem le a poént, bár azt a történelem már helyettem is megtette.

            Fontos szempont a filmben, hogy Szendrey Júlia nem csak kokárdát készít, hanem annál fontosabb szerepet is betölt: küzd, harcol Farkasch ellen.  A márciusi ifjak egy-egy tulajdonságát a komikumig túlhangsúlyozzák, így lesz Vasvári Pál notórius nőcsábászsága, Jókai Mór óvatossága vagy Bulyovszky flegmasága folyamatos poénforrás, ezzel is humorosabbá téve az egyébként akciófilmnek is besorolható drámát.

            A nemzeti érzület ápolásához nagyban hozzájárult a film, hisz egyes helyeken (például Erdélyben) kisebb mozgalmakat idézett elő, és a hazaszeretet, a hazafiasság gondolatának jegyében született meg a márciusi ifjak, Petőfi, Jókai, Vasvári, Irinyi, Irányi, Bulyovszky és a többiek sors- és történelemfordító nagy napját feldolgozó film gondolata is.

Nilgesz Irisz,
Ady Endre Elméleti Líceum,
9. E osztály