27. Partiumi Tudományos Diákköri Konferencia a Magyar Nyelv és Irodalom szakosztályában

2024. május 16-án került megrendezésre a 27. Partiumi Tudományos Diákköri Konferencia a Partiumi Keresztény Egyetemen.

Elsőévesként nagy izgatottsággal foglaltam helyet a teremben, nem tudtam, mire számíthatok, milyen előadásokat mutatnak majd be a hallgatók, akik minden bizonnyal rengeteg munkát és időt fektettek kutatásukba. A Magyar Nyelv és Irodalom szakosztályban öt izgalmas és eltérő tematikájú előadást hallhatott a nézőközönség.

Az eseményt a szakosztály szekciófelelőse, Vigh Ivett-Barbara tanárnő nyitotta meg, valamint bemutatta a szakbizottságot, és felkonferálta az előadókat. A szakbizottság tagjai: Pállné dr. Lakatos Ilona ny. főiskolai tanár, elnök (Nyíregyházi Egyetem), Tukácsné dr. Károlyi Margit ny. főiskolai tanár, tag (Nyíregyházi Egyetem) és Dr. Verók Attila egyetemi tanár, tag (Eszterházy Károly Egyetem) voltak.

Az első előadást Biro Elisabeta tartotta, Egy odafigyelésre érdemes „kamasz” – A Kortárs színpad ‘71 hatása Nagyvárad és a régió kulturális életére címmel. A színházi életről szóló bemutató érdekes témát járt körbe, egy fiatal színjátszótársulat életét, sikereit mutatta be, amely „művészetet pártoló generációt nevelt ki.”

A második előadás során a közönség megismerhette Bodor Erzsébet irodalmi kutatását, amelynek címe A „hiv magyar nő”-től a „nosza hát”-ig: Nőreprezentációk Arany János balladáiban . Középiskolás éveink során tanult balladák is megjelentek a prezentáció során, mint mondjuk az Ágnes asszony. A jelenlévők továbbá Arany János életébe tekinthettek be, megismerhették nőfelfogását is.

A harmadik előadás az én személyes kedvencem volt, Dihenes Zsuzsánna a Sírkövek rejtett üzenetei Érmihályfalva temetőiben című témában kutatott. 360 képi anyag (sírkövek, sírdíszítmények) szemiotikai elemzése kapcsán olyan következtetésekre jutott, hogy a temető tökéletes terep antropológiai kutatások szempontjából, hisz az adott közösség értékrendjét tükrözi, a sírdíszítmények értelmezése kapcsán pedig a halott életéről, foglalkozásáról, halálának okáról kaphatunk információkat.

A negyedik előadást Szőlősi Erzsebet-Vivien tartotta, aki kellő pontossággal és maximalizmussal mutatta be kutatását, amely Sarmaság település helyneveinek szerkezeti vizsgálata volt. A statisztikai adatok, diagramok és szerkezeti elemzések bemutatása és azok komplexitása példa lehetett minden jelenlévő egyetemi hallgató számára, hogy erre a szintre kell eljutni az elkövetkezendő tanulmányi éveinkben.

A magyar nyelv és irodalom szekció utolsó bemutatóját Tamás Dóra tartotta meg, amelynek címe A diszlexia jelensége ma egy Szatmár megyei felmérés tükrében. A pedagógiai kutatás fontosnak bizonyul, hisz egy olyan jelenségről beszélünk, ami a közvetlen környezetünkben is megjelenhet. Dóra tévhiteket és statisztikai adatokat is ismertetett a jelenlévőkkel.

Az összesített pontszámok alapján Bodor Erzsébet II., Szőlősi Erzsebet-Vivien pedig I. helyezésben részesült, az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (OTDK) pedig Biro Elisabeta és Szőlősi Erzsebet-Vivien nyert jelölést.

Az esemény sok mindent adott számomra. Bár megfigyelőként voltam jelen, jó volt látni, hogy a felkészítő tanárok mennyire büszkék a diákjaikra. Talán most láttam először azt, hogy a pedagógusok igazán átadták tudásukat azoknak, akik a 27. PTDK-n ennyire jól teljesítettek.

Corodi Victor,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar Nyelv és Irodalom szak,
I. év