Mindig van valami az égen… Hékás, mi az, hogy -1 óra alvás!?

Mikor eljön március utolsó vasárnapja, eljön az óraátállítás is, és mint mindenki, úgy én sem tudom eldönteni, hogy akkor most kevesebbet vagy többet alszunk? Erre is választ kapsz, ahogyan arra is, mi értelme van ennek az egésznek.

Legelőszöris érdemes leszögezni, hogy a mostani óraátállítás során, legnagyobb bánatunkra, egy órával előrébb lesz állítva az óra, így kevesebbet alszunk, viszont nem értelmetlenül hozták be ezt az egész óraátállításos dolgot, hanem több, különféle céllal. Mivel a Földnek geoid alakja van (hasonló a gömbhöz, de nem pont az), >23,5°-os dőlésszög, így történik az, hogy az év egyik felében több napfény ér minket, amíg a másik félévben kevesebb. Ehhez az is hozzájárul, hogy nyáron távolabb vagyunk a Naptól, mint télen. Ennek értelmében március közepe-vége felé a nappalok elkezdenek meghosszabbodni, az éjjelek rövidülni, míg szeptember közepe fele mindennek a fordítottja következik be. Ha pedig mindezt letisztáztuk, akkor rájövünk arra, hogy például amíg télen maximum 9-kor jön fel a Nap, addig nyáron 9
órára már rég ott virít az égen, és süt a hasunkra. Tehát az egész óraátállításnak az az érdeke, hogy minél több napfény jusson el hozzánk napközben, és a Naphoz viszonyítsuk, állítsuk az óráinkat.

Az óraátállítás értelméről megoszlanak a vélemények, néhányan feleslegesnek tartják, néhányan nem, szóval vegyünk számba 3 előnyt és hátrányt. Az előnyei a következők:

• Kevesebb áramhasználat;
• Napfényben szívesebben sportolnak az emberek;
• Csökken a balesetek száma, mivel nincs szürkület.

Hátrányok:

• Összezavarja a biológiai óránkat, azaz megérezzük azt a –1 óra alvást;
• A menetrenddel rendelkező szolgáltatások esetében, például tömegközlekedés, előfordulhat, hogy 1 órát vesztegelhet egy adott vonat, vagy pedig 1 órát késik;
• Ha az állatok fejési idején változtatnak, az kevesebb tejet eredményez.

Visky Ágoston, IX. J osztályos tanuló írása a nagyváradi
Mihai Eminescu Főgimnázium Emishake című diáklapjában